Semmilyen szél nem kedvez?

“Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” Seneca

Hasznos idézet. Akinek nincs célja, nem tudja merre tart és nem is fog soha odaérni. Legfeljebb véletlenül. Feltéve, hogy a véletlen valóban létezik.

Ha lenne lehetőségem rá, megkérdezném Kolombuszt, hogy neki mi a véleménye erről a bölcsességről? Neki volt célja és el is érte. Igaz, nem a célját, de erről a haláláig nem szerzett tudomást. Jut eszembe, erre van egy másik idézet. Az, amelyik így kezdődik: “Boldogok a lelki szegények…”

Én nem sorolom Kolombuszt ebbe a kategóriába. Igenis volt célja és igenis elérte. Csak az nem biztos, hogy tudta, hogy mi a célja. Ő Indiának hívta, az utókor Amerikának nevezte el. Valójában talán arról szólt, hogy a felfedezésével a világban hatalmas változás vehesse kezdetét. Talán az volt a célja – nevezzük küldetésnek -, hogy ezt a változást lehetővé tegye azzal, hogy felfedez egy új útvonalat a bőséges erőforrásokhoz, fellendítve ezzel a kereskedelmet. Ezt a célt elérte attól függetlenül, hogy az út végén Indiát találta, vagy pedig egy új kontinenst.

Akkoriban rebesgették, hogy a Föld gömb alakú és Kolombusz az első bátrak közé tartozott, akik ezt el is hitték. Ha a portugáloknak sikerült kelet felé elérni Indiát, akkor logikus, hogy ugyanoda nyugat felé hajózva is el lehet jutni. Logikus. Kitűzte hát célul, hogy nyugat felé hajózzon, míg partot nem ér Indiában.

Bármilyen furcsa, de kitűzött célját Kolombusz egy logikus, ámde mégis téves következtetésnek, valamint hiányos ismereteinek köszönhetően érte el. Közben igaz tudattalanul,  de mégis a régi bölcsességet követte: a cél az út maga. Azt nem tudta, csak hitte hogy Indiába fog megérkezni. Nem is oda érkezett végül. De azt tudta, hogy amíg nyugat felé hajózik, addig jó úton halad. Haladt tehát nyugat felé rendíthetetlenül mindaddig, amíg partot nem ért.

Ha Kolombusznak pontos ismeretei lettek volna Indiáról, az ottani emberekről, nyelvről, kultúrúról, stb., akkor rögtön kiszúrta volna, hogy ez nem az a hely, amelyiket keresi. Ha valaki szólt volna neki a kubai partoknál, hogy ahhoz, hogy oda jusson dél felé kell tovább hajóznia, akkor ő mélységesen csalódott lett volna és tovább indul. Ha ezt tette volna, akkor elkövette volna azt a hibát, amit a legtöbb ember, aki megtanul célt kitűzni maga elé, de nem tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy elérje.

Végső soron ő csak egy új utat keresett a javak forrásához, mellyel a kereskedelmet fellendíthetik. Hogy a forrást Indiának, vagy Amerikának hívják, az nem számít. A lényeg így is megvan. Ha ragaszkodott volna Indiához, akkor talán soha nem éri el a célját.

Ahhoz, hogy egy ember tudja, hogy merre haladjon elsősorban nem a célt kell pontosan ismernie. Az nem feltétlenül segít sőt, még akadályoz is.  Ha görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy hova tart akkor csalódni fog. A fejében él egy kép valamiről, amit nem ismer, de mégis összehasonlítja azzal, amit talál, amikor odaér. Ha nem pont ugyanolyan, akkor csalódott lesz és csalódott is marad mindaddig, amíg pontosan olyat nem talál, mint amilyet előre elképzelt magának. Ha Kolombusz tudta volna, hogy India milyen, akkor vagy tovább ment, vagy vissza fordult volna. Szerencsére nem tudta. Ő az utat követte, ami oda vezetett, ahol azt találta, amit keresett.

Ha valaki a célját el akarja érni, akkor ahhoz elég annyit tudnia, hogy hogyan kövesse az odavezető utat és azt, hogy mi az, amit keres? Akkor bármilyen szelet a vitorlájába tud fogni, amelyik segíti abban, hogy az útján haladjon.

2014.07.10

Loós Balázs

About The Author

Loós Balázs

Loós Balázs vagyok, az AnaLog Terápia megalkotója. Hiszem, hogy mindenki maga dönt a sorsáról, és határozza meg azt, hogy milyen élete lesz. Ha változtatni akarsz azon, amit tapasztalsz, akkor a viselkedéseden kell változtatnod. A viselkedésedet pedig az érzelmeid irányítják.